Tartalom
-
Időjárás-
Az időjárási körülmények között a sziklák, a talaj, az ásványi anyagok, valamint a fa és a mesterséges anyagok lebontódnak a Föld légkörével, a vízzel és a biológiai organizmusokkal való érintkezés révén. Az időjárási viszonyok in situ (a helyszínen) történnek, vagyis ugyanabban a helyen, kevés vagy semmilyen mozgással, ezért nem szabad összetéveszteni az erózióval, amely magában foglalja a kőzetek és ásványok mozgását olyan anyagok által, mint a víz, jég, hó, szél, hullámok és gravitáció, majd más helyekre szállítják és lerakják. Az időjárási folyamatok két fontos osztályozása létezik - fizikai és kémiai időjárási körülmények; néha mindegyik tartalmaz biológiai komponenst. A mechanikai vagy fizikai időjárási körülmények között szerepel a sziklák és a talaj lebontása a légköri viszonyokkal, például hővel, vízzel, jéggel és nyomással történő közvetlen érintkezés révén. A második besorolás, a kémiai időjárási viszonyok, a légköri vegyi anyagok vagy biológiailag előállított vegyi anyagok, más néven biológiai időjárási tényezők közvetlen hatását foglalja magában a sziklák, talajok és ásványok bomlásában. Míg a fizikai időjárást nagyon hideg vagy nagyon száraz környezetben hangsúlyozzák, a kémiai reakciók a legerősebbek, ha az éghajlat nedves és forró. Ugyanakkor mindkét típusú időjárási jelenség együtt fordul elő, és mindegyik hajlamos felgyorsítani a másikot. Például a fizikai kopás (együtt dörzsölés) csökkenti a részecskék méretét, és így megnöveli a felületüket, így érzékenyebbé teszik őket a gyors kémiai reakciókra. A különféle szerek együttesen működnek az elsődleges ásványi anyagok (földpárok és micák) másodlagos ásványokká (agyagok és karbonátok) történő átalakításáért, és felszabadítják a növényi tápanyagokat oldható formában. Azok a anyagok, amelyek a szikla lebontása után maradtak szerves anyaggal kombinálva, talajt képeznek.A talaj ásványi anyagtartalmát az alapanyag határozza meg; így az egyetlen kőzettípusból származó talaj gyakran hiányos egy vagy több ásványi anyagból, amelyek a jó termékenységhez szükségesek, míg a kőzetek keverékéből övezett talaj (mint például a jeges, eolikus vagy alluviális üledékekben) gyakran termőképesebb talajt eredményez. Ezen túlmenően a Föld sok felszíne és táj a meteorológiai folyamatok eredménye, erózióval és újraülepedéssel kombinálva.
Időjárás (főnév)
Időjárás, különösen kedvező vagy tisztességes időjárás.
Időjárás (főnév)
A sziklák mechanikai vagy in situ lebontása időjárási vagy egyéb okok miatt.
Időjárás (főnév)
Kissé hajlítva egy hozzávetőlegesen vízszintes felületet, hogy a víz el tudjon dobni.
Időjárás (ige)
az időjárás jelenléte
Kopás (főnév)
Kopás, kopás vagy dörzsölés; a súrlódás általi kopás. Először a közepén tanúsítottákth század.page = 7
Kopás (főnév)
Az anyag így dörzsölött le; törmelék. Elsőként 18 közepén tanúsítottákth század.
Kopás (főnév)
A kőzet, elsősorban a folyómeder mechanikai eróziójának hatása a kőzettöredékek megkarcolásával és kaparásával. Először a közepén tanúsítottákth század.
Kopás (főnév)
Kopott, kopott vagy kopott terület. Először a közepén tanúsítottákth század.
Kopás (főnév)
A kaparás által okozott felületes seb; olyan bőrfelület, ahol a felszínen lévő sejteket lekaparják vagy elkopják. Először a közepén tanúsítottákth század.
Kopás (főnév)
A fogak felületének rágással történő kopása.
Kopás (főnév)
valami lekaparása vagy elviselése
"a fém kopásálló"
Kopás (főnév)
egy kaparás vagy kopás által sérült terület
"vágások és kopások voltak az ajkakon és az állkapocson"
Időjárás (főnév)
Az elemeknek a kőzetre gyakorolt hatása a színének, urejának vagy összetételének megváltoztatására, vagy a szélek lekerekítésére.
Kopás (főnév)
Kopás, kopás vagy dörzsölés; a súrlódással való kopás; mint az érmék kopása.
Kopás (főnév)
Az anyag dörzsölte le.
Kopás (főnév)
Felületes ürítés, anyag kis veszteséggel veszteséggel.
Kopás (főnév)
egy kopott terület, ahol a bőr elszakad vagy elkopódik
Kopás (főnév)
erózió súrlódással
Kopás (főnév)
a szikla részecskék kopása víz, szél vagy jég okozta súrlódás miatt
