Tartalom

A statisztika és a statisztika közötti fő különbség az, hogy A statisztika a minta egyes tulajdonságainak egyetlen mérése és A statisztika az adatok gyűjtésének, szervezésének, elemzésének, értelmezésének és bemutatásának tanulmányozása.

• Statisztikai

  A statisztikai (szinguláris) vagy a minta statisztikája a minta egyes tulajdonságainak egyetlen mérése (például a számtani középérték). Ezt úgy számítják ki, hogy egy függvényt (statisztikai algoritmust) alkalmaznak a minta elemeinek azon értékeire, amelyeket együttesen adatkészletként ismertek. A statisztikai elmélet formálisabban határozza meg a statisztikát mintának függvényében, ahol maga a funkció független a minták eloszlásától; vagyis a függvény az adatok realizálása előtt kijelenthető. A statisztika kifejezést mind a függvényre, mind a függvény értékére használjuk egy adott mintán. A statisztika különbözik a statisztikai paramétertől, amely nem számítható olyan esetekben, amikor a populáció végtelen, ezért lehetetlen megvizsgálni és mérni az összes elemét. Azonban egy statisztikát, amikor egy populációs paramétert becsülnek, becslõnek hívják. Például a minta átlag egy olyan statisztika, amely becsli a populáció átlagát, amely egy paraméter. Ha egy statisztikát (függvényt) egy meghatározott célra használnak, akkor arra utalhat egy nevet, amely jelzi annak célját: a leíró statisztikákban leíró statisztikát használnak az adatok leírására; a becslési elméletben egy becslést használnak az eloszlás (populáció) paraméterének becslésére; a statisztikai hipotézis tesztelésében egy teszt statisztikát használnak a hipotézis tesztelésére. Ugyanakkor egyetlen statisztika több célra is felhasználható - például a mintavételi középérték felhasználható egy adatkészlet leírására, a populációs átlag becslésére vagy egy hipotézis tesztelésére.

  
  

• Statisztika

  A statisztika a matematika egyik ága, amely az adatok gyűjtésével, szervezésével, elemzésével, értelmezésével és bemutatásával foglalkozik. Ha a statisztikákat alkalmazzák például egy tudományos, ipari vagy társadalmi problémára, szokásos, ha statisztikai populációval vagy vizsgálandó statisztikai modell-folyamattal kezdik. A populációk különféle témák lehetnek, például "minden országban élő ember" vagy "minden kristály alkotó atom". A statisztika az adatok minden aspektusával foglalkozik, ideértve az adatgyűjtés tervezését a felmérések és kísérletek tervezése szempontjából. Lásd a valószínűségi és statisztikai szótárt. Ha a népszámlálási adatokat nem lehet összegyűjteni, a statisztikusok speciális kísérleti tervek és felmérési minták kidolgozásával gyűjtik az adatokat. A reprezentatív mintavétel biztosítja, hogy a következtetések és következtetések ésszerűen kiterjedjenek a mintáról a teljes populációra. Egy kísérleti vizsgálat magában foglalja a vizsgált rendszer mérését, a rendszer manipulálását, majd további mérések elvégzését ugyanazzal az eljárással, annak meghatározására, hogy a manipuláció módosította-e a mérések értékeit. Ezzel szemben egy megfigyelő vizsgálat nem jár kísérleti manipulációval. Az adatelemzésben két fő statisztikai módszert használnak: leíró statisztika, amely a mintából származó adatokat indexek, például átlag vagy szórás alapján összegezi, és következtetési statisztika, amely véletlenszerű variációnak kitett adatokból (pl. Megfigyelési hibák, mintavételi variáció). A leíró statisztikák leggyakrabban az eloszlás (minta vagy populáció) két tulajdonságcsoportjára vonatkoznak: a központi tendencia (vagy a helyzet) az eloszlások központi vagy tipikus értékét kívánja jellemezni, míg a diszperzió (vagy a variabilitás) azt jellemzi, hogy a eloszlás eltér a központjától és egymástól. A matematikai statisztikákat a valószínűségi elmélet keretében vonjuk le, amely véletlenszerű jelenségek elemzésével foglalkozik. A szokásos statisztikai eljárás magában foglalja a két statisztikai adatkészlet, vagy az adatkészlet és az idealizált modellből vett szintetikus adatok kapcsolatának vizsgálatát. Hipotézist javasolunk a két adatkészlet közötti statisztikai kapcsolathoz, és ezt összehasonlítják az idealizált nullhipotézis alternatívájaként, amely szerint a két adatkészlet között nincs kapcsolat. A nullhipotézis elutasítását vagy tagadását statisztikai tesztekkel kell elvégezni, amelyek számszerűsítik azt az értéket, amelyben a nullérték hamisnak bizonyítható, figyelembe véve a tesztben felhasznált adatokat. A nullhipotézis alapján két alapvető hibaformát lehet felismerni: I. típusú hibák (a nullhipotézist tévesen elutasítják, így "hamis pozitív") és II. Típusú hibákat (a nullhipotézist nem lehet elutasítani, és a populációk közötti tényleges különbség hiányzik. "hamis negatív"). Ezzel a kerettel számos problémát kell összekapcsolni: kezdve a megfelelő mintaméret megszerzésétől a megfelelő nullhipotézis meghatározásáig.A statisztikai adatokat előállító mérési folyamatok szintén hibától függnek. Ezeknek a hibáknak nagy része véletlenszerűnek (zaj) vagy szisztematikusnak (torzítás) van besorolva, de más típusú hibák (pl. Zavarodás, például amikor az elemző helytelen egységeket jelenít meg) is fontosak lehetnek. Hiányzó adatok vagy cenzúrázás elfogult becsléseket eredményezhet, és ezeknek a problémáknak a kezelésére speciális technikákat dolgoztak ki. A statisztikák állítólag az ókori civilizációban kezdődtek, legalább a Kr. E. 5. századra nyúlnak vissza, de csak a 18. században kezdték jobban vonni a kalkulus és a valószínűségi elméletből. Az utóbbi években a statisztikák inkább a statisztikai szoftverekre támaszkodtak olyan tesztek készítésére, mint például leíró elemzés.

  
  

• Statisztika (melléknév)

  a statisztikai alternatív formája

• Statisztika (főnév)

  Egy elem egy statisztikai vizsgálatban.

• Statisztika (főnév)

  A minta adataiból kiszámított mennyiség, amely a mintában fontos szempontot (például átlagot vagy szórást) jellemez.

• Statisztika (főnév)

  Egy személy vagy személyes esemény statisztikai információ elemévé vált.

  "A túladagolás miatt meghalt, és csak egy új statisztikává vált."

• Statisztika (főnév)

  Az adatgyűjtéssel, bemutatással, elemzéssel és értelmezéssel foglalkozó matematikai tudomány.

  "A statisztika az egyetlen matematikai terület, amelyre sok társadalomtudományban szükség van."

• Statisztika (főnév)

  nagy mennyiségű numerikus adat vizsgálatából nyert tény vagy adat

  "a statisztikák azt mutatják, hogy a bűnözés aránya nőtt"

• Statisztika (főnév)

  egy esemény vagy személy, amely nem csupán egy adatnak tekinthető (nem megfelelő személytelen megközelítés javasolására szolgál)

  "ő csak egy új statisztika"

• Statisztika (melléknév)

  egy másik kifejezés a statisztikai szempontból

• Statisztika (főnév)

  a numerikus adatok nagy mennyiségben történő gyűjtésének és elemzésének gyakorlata vagy tudománya, különösen azért, hogy a reprezentatív mintában szereplő részarányokból az egész részarányát következtetni lehessen.

• Statisztika (melléknév)

  Statisztikákhoz vagy azokhoz kapcsolódóan; mint statisztikai ismeretek; statisztikai táblázat.

• Statisztika (főnév)

  A tudomány, amely a témához kapcsolódó numerikus jellegű tények összegyűjtésével, osztályozásával és elemzésével kapcsolatos.

• Statisztika (főnév)

  Bármely témához kapcsolódó numerikus jellegű tények.

• Statisztika (főnév)

  A matematika ága, amely a valószínűségek számításának módszereit vizsgálja.

• Statisztika (főnév)

  egy nullapont, amely numerikusan ábrázolható

• Statisztika (főnév)

  az alkalmazott matematika egy ága, amely a kvantitatív adatok gyűjtésével és értelmezésével, valamint a valószínűségi elmélet használatával foglalkozik a populációs paraméterek becslésével