Tartalom

• Fő különbség
• Összehasonlító táblázat
• Mi az a fajlagos hő?
• Mi az a hőkapacitás?
• Fajlagos hő vs. hőkapacitás

Fő különbség

A hő az energia egyik formája, amikor két tárgy kölcsönhatásba lép ezen energiának az egyik testből a másikba való átjuttatása valószínű. A hőenergia közvetlenül arányos a hőmérséklettel, azaz a hőmérséklet növekedése automatikusan meghúzza a testben a hőenergia növekedését, és fordítva. Mindkét kifejezést, a fajlagos hőt és hőkapacitást széles körben használják a termodinamikában, mivel mindkettő arra az energiára utal, amely ahhoz szükséges, hogy egy tárgy hőmérséklete megemelkedjen. A fajlagos hő és hőkapacitás meglehetősen hasonlóak egymással, csak a különféle hőváltozások különbsége van. Bár sokan felváltva használják ezeket a kifejezéseket, mivel fogalmuk együttesen „fajlagos hőkapacitás”. A két kifejezés közötti különbség tisztázása érdekében tisztában kell lenni a fajlagos hő kiegészítő értékével. Hőkapacitás: az a hőmennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy az anyag hőmérséklete 1 Celsius fokra emelkedjen (° C)C) vagy 1 Kelvin, míg a fajlagos hő az a hőmennyiség, amely az 1 kg vagy 1 g tömegű anyag hőmérsékletének 1 Celsius-fokkal (° C) való emeléséhez szükséges.C) vagy 1 Kelvin.

Összehasonlító táblázat

Mi az a fajlagos hő?

A fajlagos hő nagyon hasonló a hőkapacitáshoz, mivel mindkettő azzal jár, hogy a test hőmérséklete megemelkedik egy egységben, bár ez eltér az utóbbival, mivel rendelkezik egy további változóval, a „tömeggel”, amelyet észreveszni kell, miközben észreveszi az a hőmérséklet-emelkedés egy egység. A víz fajsúlya 4,186 Jg^-1oC^-1, egyszerű szavakkal elmondhatjuk, hogy az 1-es növekedést megkapjuk ^oC 1 gramm vízben 4.186 Joule hőenergiát igényel. A hő és a hőmérséklet közötti kapcsolat kifejezhető:

Q = cm ∆T,

ahol,
Q hő hozzáadva
C fajlagos hő
∆T a hőmérséklet változása

Ez a kapcsolat nem marad érvényben, ha fázisváltással találkozunk, vagyis a víz gázneművé (forráspontjává) történő átalakulását, vagy amikor a jég folyékony állapotúvá alakul (olvadáspont. Ez azért van, mert a fázisváltás során eltávolított vagy hozzáadott hő Ha elméleti vagy laboratóriumi munkáról van szó, inkább a fajlagos hőt használják, mint a hőkapacitást, mivel ez az anyag vagy a tárgy tömegét is méri.

Mi az a hőkapacitás?

Hőkapacitás az a hőmennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy az anyag hőmérséklete 1 Celsius-fok (° C) vagy 1 Kelvin legyen. A behúzott hő vagy a hőmérséklet növekedése nincs semmi köze az anyag tömegéhez. A hőenergia közvetlenül arányos a hőmérséklettel, azaz a hőmérséklet növekedése automatikusan meghúzza a testben a hőenergia növekedését, és fordítva. A hőkapacitás az alábbi egyenlettel határozható meg:

C = ∆Q / ∆T,

Ahol,
Δ Q a hozzáadott hőmennyiség
C a fajlagos fűtés
Δ T a hőmérséklet változása

Fajlagos hő vs. hőkapacitás

• Hőkapacitás az a hőmennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy az anyag hőmérséklete 1 Celsius (° C) vagy 1 Kelvin fokra emelkedjen, míg a fajlagos hő az az hőmennyiség, amely az 1 kg vagy 1 g tömegű anyag hőmérséklete 1 fokkal történő fokozásához szükséges. Celsius (° C) vagy 1 kelvin.
• A fajlagos hő közvetlenül arányos a tárgy vagy anyag tömegével, míg a hőkapacitás nem függ a tömegtől.
• J / K a hőkapacitás SI egysége, míg J kg^-1 K^-1 a fajlagos hő SI mértékegysége.